Egy jól ismert környezet, megszokott helyszín változásainak sajátos perspektívából történő megörökítésére várja a legszebb, legkülönlegesebb fotókat új pályázatán a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. A zsűri által kiválasztott 20-25 pályaművet A Szigetben, egy tárlaton állítják majd ki.
Hírek
Munkahelyi jóllét, avagy mitől lehetünk jól a munkában, mi befolyásolja ezt és hogyan változnak az ezzel kapcsolatos igényeink és elvárásaink? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Pelyák Lejla, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának PhD-hallgatója az intézmény kötetlen tudományos sorozatának legközelebbi rendezvényén.
Mi történik akkor, amikor a hagyományos antibiotikumok már csődöt mondanak? A válasz a baktériumfaló vírusokban, vagyis a bakteriofágokban rejlik. A Debreceni Egyetemen az alapkutatástól a gyógyszertechnológiai formulációkig felépült multidiszciplináris ökoszisztéma ma már az antibiotikum-rezisztencia globális kihívására keres választ. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos sorozatának legújabb riportjában.
A klímaváltozás okozta egyre súlyosabb mezőgazdasági kihívások, valamint az ezekre adható innovatív válaszok álltak a Debreceni Egyetemen megrendezett XXI. Tiszántúli Agrártudományi Napok középpontjában. A szakemberek szerint az aszály, a csapadékhiány és a hőhullámok már most alapjaiban átalakítják az agráriumot, ezért a jövőben a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a vízgazdálkodási fejlesztések jelenthetik a versenyképes és fenntartható termelés kulcsát.
A mesterséges intelligencia korlátairól, a fenntartható jövőről és az ember-állat kapcsolatok új dimenzióiról is tanácskoztak októbert 6-án és 7-én a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán. Az ötéves jubileumát ünneplő Nemzetközi Antrozoológiai Konferencián idén már 71 külföldi és hazai előadó vett részt, akik 14 szekcióban osztották meg legfrissebb kutatási eredményeiket a társadalom- és természettudományok szinte minden ágában.
Történelmi korokon és földrajzi távolságokon átívelő témákat feldolgozva jelent meg a Debreceni Szemle legújabb száma. A tudományos folyóiratban többek között a debreceni Svetits Intézet 20. századi működéséről, Dante egy kevésbé ismert művének újrafelfedezéséről, a feltételezett hun-magyar rokonságról és még a tengeralattjárók fejlődéstörténetéről is olvashatnak az érdeklődők.
Az eutanázia összetett orvosi, etikai és jogi kérdései álltak annak az előadásnak a fókuszában, amit Krompecher Tamás igazságügyi orvosszakértő, a Debreceni Egyetem díszdoktora tartott az intézmény Állam- és Jogtudományi Karán. A Genfi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének emeritus professzora elsősorban a kegyes halál svájci és hazai szabályozását mutatta be.
A sáskajárások hátteréről, a klímaváltozás hatásairól és a gyepek különleges rovarvilágáról is szó volt a Debreceni Egyetemen tartott 8. Magyar Orthopterás Találkozón. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon rendezett szakmai eseményen az egyenesszárnyúakkal – sáskákkal, szöcskékkel és tücskökkel – foglalkozó szakemberek a növényvédelmi kérdések mellett a természeti értékek megőrzését szolgáló legfrissebb kutatások eredményeit is bemutatták.
Lehet-e természetes egy műanyag, és miért nevezzük egyáltalán műnek? Mit jelentenek a műanyag tárgyakon található számok, és milyen jövő vár ezekre az anyagokra? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Benedek Máté, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének oktatója az intézmény kötetlen tudományos sorozatának legközelebbi rendezvényén.
Csaknem 200 tudományos program és több száz érdeklődő. Idén is sokan voltak kíváncsiak a Kutatók éjszakájára a Debreceni Egyetem campusain. A látványos kísérletek, az izgalmas laborbejárások és a kutatók ismeretterjesztő előadásai ezúttal is számos iskolai csoportot és családok sokaságát csábították a Debreceni Egyetemre.