Hírek

Lehet-e a mezőgazdasági növény egyszerre élelmiszer és környezeti kármentesítő? A Debreceni Egyetem kutatócsoportja a repce csíranövények különleges képességeit vizsgálta. Arra voltak kíváncsiak, hogyan képesek kivonni a talajból és saját szervezetükben felhalmozni ezek a növények a veszélyes nehézfémeket. A kutatás nemcsak a környezetvédelem, hanem az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos eredményeket hozott.

A 158 éves debreceni agrár-felsőoktatás tapasztalatára és a legújabb technológiai megoldásokra építve várja a továbbtanulni vágyó fiatalokat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, ahol gyakorlatközpontú képzések, nemzetközi lehetőségek és kiváló elhelyezkedési esélyek kínálnak stabil, piacképes diplomát az agrárium területén.

Kutatási együttműködések, valamint oktatói és diákcserék lehetőségeiről egyeztetett a Debreceni Egyetemen tett látogatása során az Education University of Hong Kong delegációja. A sikeres kapcsolatfelvételnek köszönhetően várhatóan még idén tavasszal aláírhatják az erről szóló megállapodást a két intézmény vezetői.

Magyarországon évente több mint négyszáz nő hal meg méhnyakrák következtében, pedig a betegség kialakulása megelőzhető, illetve korai stádiumban felismerve eredményesen gyógyítható. A szakemberek a rendszeres szűrés és a HPV elleni védőoltás fontosságára hívják fel a figyelmet a január 19-e és 25-e között megrendezett méhnyakrák megelőzési héten.

A Debreceni Egyetemen zajló mikrobiommal kapcsolatos kutatások eredményeiről, elsősorban azok klinikai, onkológiai vonatkozásairól számoltak be az intézmény szakemberei egy nemzetközi szimpóziumon. Az eredmények bemutatása mellett a csütörtöki tanácskozás lehetőséget teremtett új kutatási együttműködések kialakítására, melyek a jövőben újabb gyógyszerfejlesztési programok elindítását alapozhatják meg.

A tömegspektrometriás elemzések előtt nyithat meg új utakat az az eljárás, melyet a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (DE TTK) kutatócsoportja dolgozott ki. Az új vizsgálati módszer jelentősen csökkenti a fehérjék tömegspektrometriás méréseinek idejét és költségét a gyógyszeriparban és a fehérjekutatásban. A tudományos eredményeket összegző publikáció az egyik legrangosabb nemzetközi kémiai szaklapban, az Angewandte Chemie-ben jelent meg.

Európában egyedülálló kettős diplomát szerezhet az a négy hallgató, akik először nyerték el a Debreceni Egyetem és az Amerikai Egyesült Államokban működő South Dakota State University (SDSU) együttműködésében megvalósuló program ösztöndíját. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kiválasztott hallgatói, akik a precíziós mezőgazdasági mérnök képzés keretében két félévet tanulhatnak a Dél-Dakotai Állami Egyetemen, szerdán indulnak a tengerentúli intézménybe.

A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, eredményeket és az ezzel járó kihívásokat mutatta be a közelmúltban rendezett szakmai eseményeken Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja. A kari vezető ezeken a rendezvényeken arra világított rá, hogy az AI jelentősége minden munkaterületen jelentősen felértékelődik a jövőben, ami újabb feladatok elé állítja az informatikusokat, a DE IK azonban élére állt a mesterséges intelligencia által generált változásoknak.

A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói új tesztrendszert fejlesztettek, mely a CERN-ben működő Nagy Hadronütköztető (LHC) által feltárt új fizikai jelenségek megfigyelésére szolgáló detektorok nagyfeszültségű tápegységeinek vizsgálatát segíti. A mérőeszköz képes akár tízszeres áramterhelést is szimulálni.

A korai stádiumú melanomák felismerését segíti az az új eszköz, melyet hazánkban egyedülállóan állami finanszírozásban vehetnek igénybe a betegek a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinikáján. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjában.