Hírek

Könyvbemutató szakmai műhely keretében ismerhették meg az érdeklődők a szerzők közreműködésével a Szociológiai Tudástár eddig megjelent köteteit a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Szociológia és Szociálpolitika Tanszék szervezésében. A Szociológiai Tudástár könyvsorozat a (társadalom)tudomány szolgálatában című eseménynek a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) Sziget tere adott otthont.

Újabb digitális eszköz segíti az orthodonciai (fogszabályozó) kezelések tervezését a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán és a Klinikai Központ Fogászati Klinikáján, melyet november végén kaptak meg a Fogszabályozási nem önálló Tanszék munkatársai.

Az elmúlt évtizedek töretlen fejlődését, a Debreceni Egyetemből történt kiválást, valamint a multidiszciplináris kutatásokat és az ezeket kiszolgáló, kiemelkedő infrastruktúrát is áttekintették a HUN-REN Atommagkutató Intézet alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából szerdán. A jubileumi ünnepségen az egyetem több karának képviselői méltatták az együttműködések eredményeit.

A daganatos betegségek mellett a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében is jelentős áttörést hozhat a Debreceni Egyetem szakembereinek nemzetközi kollaborációban végzett kutatása. A hároméves projektben többek között skorpiók mérgéből az ioncsatornák funkcióját módosító peptideket állítanak elő, melyek alkalmazásával a jövőben eredményesebb lehet a gyógyítás. A hároméves projekt 400 millió forintos pályázati támogatást nyert a HU-rizont programban.

A talajok vízmegkötő és -áteresztő képességének, szervesanyag-tartalmának és különböző hullámhosszokon végzett szenzoros vizsgálatában is részt vehettek középiskolások és egyetemisták a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar talajok világnapja kapcsán szervezett ismeretterjesztő rendezvényén. A kutatók interaktív feladatokkal igyekeztek bevonni a fiatalokat, hogy felhívják a figyelmet talajaink állapotára. A rendezvényhez szakmai előadások és tematikus fotópályázat is kapcsolódott.

Az új galektin inhibitor alapvázak állnak a Debreceni Egyetemen működő Kémiai Glikobiológiai Kutatócsoport legújabb vizsgálatainak középpontjában. Somsák László professzor vezetésével lundi és thesszáliai kollégákkal közösen végzik majd a kutatást a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési programban nyertes pályázat keretében.

Miért is szerethetők a darazsak, a pókok és a nünükék? Tényleg az invazív szúnyogfajok hordozhatják elsősorban hazánkban a malária vagy éppen a nyugat-nílusi láz vírusát? Miért ragaszkodnak annyira a városi élethez a varjak? Városban élő vadállatok, vadállatokkal élő városiak. Az ember-vadvilág konfliktusairól volt szó a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék minikonferenciáján.

Többéves kutatómunka eredményeként megjelent a Magyar Nemzeti Helynévtár első, a Hajdúnánási járás hat településének helynévanyagát tartalmazó kötete. A programot és a kiadványt bemutató eseményt a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezte meg a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Területi Bizottsága és a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.

Az energiafűz-, a cukorrépa-, a tritikálé- és a paprikanemesítés tudományos eredményei, a hazai növénytermelés és kertészet biológiai és genetikai alapjait érintő poliploidizáció, növényi sejtosztódás is téma volt a III. Növénynemesítési Emléknapon és Konferencián. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett szakmai rendezvény emléket állított Havas László biológus munkásságának is.

Közös tudományos konferenciát rendezett csütörtökön a Debreceni Egyetemen (DE) a Bölcsészettudományi Kar (BTK) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK). A kulturális tudatosság szerepe egykori és mai nemzetközi (katonai) műveletekben című szakmai tanácskozás előadásai az ókortól napjainkig vizsgálták a fegyveres konfliktusokat, katonai helyzeteket antropológiai, történeti és hadtudományi szempontból.