Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
Hírek
Aszály, hőség, szélsőséges csapadék – a változó időjárási körülmények a növények természetes védekezőképességét is próbára teszik, miközben a termelőknek egyre szigorúbb gazdasági és környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük. A korszerű növényvédelemben ezért felértékelődik a megelőzés, a folyamatos monitoring, a pontos előrejelzés, valamint a digitális és precíziós technológiák alkalmazása. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ősztől növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzést indít, a jelentkezési határidő augusztus 28.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve, az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, a mesterséges intelligencia és más stratégiai területek összekapcsolásával kívánja tovább erősíteni az intézmény innovációs tevékenységét Harsányi Endre. Az ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes szerint a cél egy integrált fejlesztési rendszer kialakítása, amely szorosabb együttműködést teremt az egyetem karai, kutatóhelyei és gazdasági partnerei között, miközben növeli a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és a nemzetközi versenyképességet.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A zene mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta legújabb kutatásában a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar professzora. Váradi Judit szerint egyelőre még kevésbé ismert, hogy az iskolán kívüli zenehallgatás milyen hatással van a gyermekek érzelmi fejlődésére, vagy akár idősebb korban a demenciára, noha már vannak tapasztalatok és tudományosan alátámasztott eredmények.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában alkalmaznak egy új, fagyasztáson alapuló technológiát a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció katéteres kezelésére. Az új generációs krioballonos rendszer a beavatkozás során több ponton méri a hőmérsékletet, így valós időben ad részletes információt a ballon és a szívizom kapcsolatáról. Az eljárás pontosabb képet ad a kezelés hatásáról, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a szabályos szívritmus hosszabb távon is fennmaradjon.
Közös standon mutatkozik be a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK), illetve az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság a 35. Farmer Expón. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítást augusztus 27. és 29. között tartják. A háromnapos rendezvényre mintegy húszezer látogatót várnak.
A természet patikáját állítják a tudomány szolgálatába a Debreceni Egyetemen. Míg a Botanikus Kertben új gyógy- és fűszernövény-bemutatókert nyílt, a laboratóriumokban már a jövő természetes gyógyszereit tökéletesítik a kutatók. A nemzetközileg is elismert debreceni fejlesztések – a bőrbarát rózsakrémtől a normál vércukorszintet támogató étrend-kiegészítőkig – hamarosan a boltok polcaira is megérkezhetnek. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos sorozatának legújabb riportjában.