Magyarországon évente mintegy tízezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak és a betegség következtében körülbelül kilencezren halnak meg, pedig a korai stádiumban felfedezett daganat jó eséllyel gyógyítható. A tüdőrákkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket és a legmodernebb kezelési lehetőségeket vitatták meg hétfőn a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikáján rendezett szakmai szimpóziumon a rák világnapjához kapcsolódva.
Hírek
A DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb adásában egy olyan berendezés működését ismerhetik meg, melyet a Műszaki Kar kutatócsoportja alkotott meg az irodák hatékony téli szellőztetésére.
Kutatási programjaikat és eddig elért eredményeiket ismertették az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program egyetemi nyertesei. A Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatósága hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottság székházában rendezett konferenciát, ahol négy szekcióban harminc előadás hangzott el.
A váratlan osztálytermi helyzeteket modellezte kutatásában a matematika tanításához kapcsolódóan Kondé Zoltán pszichológus. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet Általános Pszichológiai nem önálló Tanszék egyetemi adjunktusa a témában megjelent tanulmány társszerzőjeként elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs díját.
Finisébe érkezett a felsőoktatási felvételi időszak, így nem véletlen, hogy rengetegen voltak kíváncsiak a Debreceni Egyetem Műszaki Karának nyílt napjára. A rendezvényen különleges robotbemutató is várta az érdeklődőket, a fő attrakció az egyik legmodernebb kétlábú humanoid robot megjelenése volt. Unitree G1 Közép-Európában most először mutatkozott be.
A Debreceni Egyetem szakemberei is részt vesznek abban az európai kutatási és innovációs projektben, melynek célja annak feltérképezése, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az egészségre káros mikotoxinok megjelenésére például a búzában és a kukoricában. A nemzetközi összefogással megvalósuló programban való részvételre a Debreceni Egyetem és a Nébih korábbi közös, eredményes kutatásai teremtették meg a lehetőséget.
A degeneratív és egyéb idegrendszeri megbetegedések okaival és lehetséges terápiás megközelítéseivel kapcsolatos kutatási eredményekről, az idegrendszer regenerációjának lehetőségeiről is szó esik a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) idei konferenciáján a Debreceni Egyetemen. A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson a tudományterület legnevesebb hazai és külföldi kutatói tartanak előadást.
A Debreceni Egyetemen rendezik meg a 8. Magyar Idegtudományi Doktori Konferenciát (HuNDoC). A szerdai szakmai fórumon egyetemisták, PhD-hallgatók és már tudományos fokozattal rendelkező fiatal szakemberek ismertetik az idegtudományok területén végzett kutatási eredményeiket, módszertanukat. Az idei rendezvényen szóba kerül többek között az agy fejlődéstana, a stroke és az öregedés is.
Tudományos kutatásaik gyakorlati hasznosításáról, valamint az aktuális egyetemi kutatási projektekbe való bekapcsolódási lehetőségekről is hallhattak a GTIDEA Kiválósági PhD Ösztöndíjjal elismert doktorandusz hallgatók a két alkalomból álló, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének munkáját segítő Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testület elnöke által vezetett bemutatkozó programsorozaton. Az ösztöndíjban részesülő harmincöt kiválóságot az anyagi elismerés mellett speciális workshopok és egyénre szabott tanácsadás segíti kutatói életpályájuk előrehaladásában.
Több új gyógynövénytartalmú készítmény előállítása körvonalazódik annak az együttműködésnek köszönhetően, amit a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara és a Taskenti Gyógyszerészeti Intézet alakított ki az elmúlt években. A tervek szerint bakteriofág alapú gyógyszerkészítményeket is kutatnának, fejlesztenének közösen.