Nebraska állam vezető tisztségviselőivel, Robert Evnen államminiszterrel, Cindi Allen államminiszter-helyettessel, valamint az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium élelmiszergazdaságért, kereskedelemért és élelmiszer-műveltségért felelős államtitkárával, Búza Lászlóval folytatott egyeztetést Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Harsányi Endre ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettes. A találkozó középpontjában az egyetem amerikai kapcsolatrendszerének további bővítése, valamint új oktatási, kutatási és innovációs együttműködések feltérképezése állt.
Hírek
Az autonóm vezetés kihívásain keresztül a mesterséges intelligencia új paradigmáiig, az MI, a digitális ikrek, valamint az integrált modellezés klíma- és levegőminőség-védelmi alkalmazásáig számos informatikai újdonsággal ismerkedhettek meg a DE Informatikai Karán rendezett kétnapos CITDS Információtechnológiai és Adattudományi Konferencia résztvevői. A rendezvény központi eleme ezúttal is a mesterséges intelligencia és a technológiák kölcsönhatása volt.
Szeptember elsejétől Bácsi Attila egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar Immunológiai Intézetének vezetője látja el az Orvos- és Egészségtudományi Tudományos Diákköri Tanács elnöki feladatait. Az újonnan kinevezett vezető szerint a cél továbbra is az, hogy megőrizzék és erősítsék a Debreceni Egyetem tudományos megítélését, kutatói utánpótlásának nevelését.
A klímaváltozás, a vízhiány és a változó piaci környezet új kihívások elé állítja az agráriumot. A megoldások keresésében meghatározó szerepük van az egyetemi kutatásoknak, a Debreceni Egyetem szakemberei a Farmer Expón a termőföldtől a precíziós technológiákon át az állattenyésztésig több olyan területet is bemutattak, ahol a tudomány eredményei közvetlenül segíthetik a gazdálkodók alkalmazkodását és a mezőgazdaság versenyképességét.
A klímaváltozás, a piaci bizonytalanságok és a globális gazdasági folyamatok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a magyar agráriumnak új pályát kell kijelölnie a jövő érdekében. A természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, az alkalmazkodóképesség erősítése és a tudományos innovációk gyakorlati bevezetése nélkülözhetetlen feltétele a versenyképes mezőgazdaságnak – hangzott el a 35. Farmer Expo megnyitóján. A Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán rendezett háromnapos mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításon a növénytermesztés és az állattenyésztés legégetőbb kérdéseivel foglalkoznak.
A mesterséges intelligencia új trendjeiről, a technológia innovatív lehetőségeiről, kihívásairól, az ezen a téren szerezhető ipari tanúsítványok, vizsgalehetőségek jelentőségéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Az AIDA AICET 2026 rendezvényen többek között a gépi tanulás, a nagy nyelvi modellek, az ágensalapú rendszerek tudományra gyakorolt hatásait foglalták össze a szakemberek.
A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében. A legújabb kutatási eredményeket elemezte és rendszerezte szerzőtársaival Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója. Az áttekintő közlemény a szakterület egyik vezető folyóiratában, a Nature Reviews Rheumatology-ban jelent meg. A tudományos munkát a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.